Megjegyzés: A kulcsok az eredeti kiadás alapján készültek, nem feltétlenül az aktuális rendszertani besorolást tükrözik. Megjegyzés: A leírás a füzetben az Leptura nemhez tartozott. A füzetben lévő fajok aktuális besorolása: sexmaculata: Judolia sexmaculata, cerambyciformis: Pachytodes cerambyciformis, erratica: Pachytodes erraticus - szerk.
Az előtor hátának töve egyenletesen és laposan benyomott. Teste karcsúbb , szárnyfedői több mint háromszor olyan hosszúak, mint amilyen szélesek a tövükön, a végük felé gyengébben elkeskenyedők (1. alnem: Judolia s. str.). - Az előtor hátát sűrű, felálló, barnás szőrözet fedi, nagyon sűrűn pontozott, a pontok annyira sűrűn egymáshoz nyomottak, hogy emiatt recézettnek látszik. Szárnyfedői meglehetősen egyenletesen, szórtan, sekély pontokkal pontozottak. Teste fekete, szárnyfedői sárgák fekete foltokkal és keresztsávokkal, vagy feketék sárga foltokkal és sárga keresztsávokkal. A keresztsávok cikcakkosak. 8-14 mm.
Előfordul Észak- és Közép-Európában, a Szovjetunió északi felében, Szibériában, Észak-Mongóliában, Koreában, egész Japánig. Faunaterületünkön a Kárpátokban sokfelé előfordul, de sehol sem gyakori. Magyarországon ritka, eddig csak a Mecsek hegységből ismerjük. Lárvája fenyőfélékben, feltehetően lucfenyőben él, de mindmáig nem ismerjük. A bogár június-júliusban rajzik, s főleg virágzó Rubus-féléken található.
E faj rajzolatváltozatait az 58. ábra: A-AH mutatja be. Valamennyi változat előfordul a törzsalakkal együtt, de nagy részük ritka vagy nagyon ritka. Leggyakoribb a forma typica, valamint az ab. trifasciata FABR. és az ab. tatrica ČEP.
1. ab. Wadasi HEYR. (A); 2. ab. abrupta ČEP. (B); 3. ab. tatrica ČEP. (C); 4. ab. Sekerai HEYR. (D); 5. ab. infrequens HEYR. (E); 6. ab. carpathica HEYR. (F); 7. ab. Roubali SEKERA (G); 8. ab. Čepelaki KUDLA (H); 9. ab. centrisculpta ČEP. (I); 10. ab. matliarensis SEKERA (J); 11. ab. Heyrovskyana SEKERA (K); 12. forma typica (L); 13. ab. multisignata ČEP. (M); 14. ab. conjunctomaculata HEYR. (N); 15. ab. trifasciata FABR. (O); 16. ab. tyrolensis REINECK (P); 17. ab. Rybinskii REITT. (Q-R); 18. ab. libidinosa PLAV. (S); 19. ab. x-flavum ROUBAL (=x-nigrum ROUBAL) (T); 20. ab. decemsignata PLAV. (U); 21. ab. sexnotata PLAV. (V); 22. ab. fenestrata PLAV. (W); 23. ab. submaculata PLAV. (X); 24. ab. abbreviata MOTSCH. (Y); 25. ab. diversesignata PIC (Z); 26. ab. anticeconjuncta HEYR. (AA); 27. ab. helvetica PIC (AB); 28. ab. alpestris PIC (AC); 29. ab. obscurata PLAV. (AD); 30. ab. quadristigma PLAV. (AE); 31. ab. semifasciata PLAV. (AF); 32. ab. bipunctata PLAV. (AG) és 33. ab. nigra CSIKI (AH).
Az előtor a töve előtt kétoldalt harántul benyomott, a benyomatokat középen a korong hosszanti kiemelkedése elválasztja egymástól. Szárnyfedői szélesek, rövidek, kevesebb, mint háromszor olyan hosszúak, mint amilyen szélesek . Az előtor hátának a szőrözete rövidebb, lesimuló, pontozása kevésbé sűrű (2. alnem: Pachytodes PIC).
A hátulsó lábfej 3. íze felül a feléig vagy még jobban kikanyarított. Szárnyfedői nagyon sűrűn pontozottak, a pontok közterei recézettek, emiatt felülete fénytelen. Szőrözete rövid, aranysárga, ferdén felálló. Szárnyfedői nagyon szélesek, hátrafelé erősen elkeskenyedők . A fej sárga szőrözete a homlokon csillagszerűen összefut. Az előtor pontozása sűrűbb, felülete fénytelen. Fekete, szárnyfedői sárgásbarnák fekete foltokkal, a varrat sárga. Rajzolata nagyon változékony. 6,5-11 mm.
Előfordul Európában, a Szovjetunió európai felének középső és déli területein, valamint a Kaukázusban. Faunaterületünkön elterjedt, főleg a hegyvidékeinken gyakori, erdők szegélyén, napos tisztásokon, virágokon található júniustól augusztusig. Lárvája valószínűleg tűlevelű fákban fejlődik, de átalakulásának menetét a mai napig sem ismerjük - Változékony virágcincér.
Megjegyzés: A füzetben a faj a Judolia nemhez tartozott. Jelenleg az Pachytodes nembe van besorolva. - szerk.
Változatai:
Változatait az szemlélteti. Valamennyi előfordul a törzsalak között, és nagy részük gyakori. A redukált mintázatú és keresztsávos formák ritkábbak vagy nagyon ritkák.
1. ab. immaculata KANABÉ (A); 2. ab. Matejkai HEYR. (B); 3. ab. inovecensis PODANY (C); 4. ab. transsylvanica CSIKI (D); 5. ab. subbistigma HEYR. (E); 6. ab. slovenica PODANY (F); 7. ab. bisbistigma PIC (G); 8. ab. divisomaculata NIEDL (H); 9. ab. Georgii PODANY (I); 10. ab. anticeabrupta PODANY (J); 11. ab. multiinterrupta PIC (K); 12. ab. mediodivisa KRUPKA (L); 13. ab. digoniensis PIC (M); 14. ab. notata PLAV. (N); 15. ab. Caubeti PODANY (O); 16. ab. Piciana PODANY (P); 17. ab. notata PLAV. (Q); 18. ab. hoverlana ROUBAL (R); 19. ab. quasitypica PODANY (S); 20. ab. efasciata CSIKI (T); 21. ab. internenotata PIC (U); 22. ab. martialis PIC (V); 23. beskidica REITT. (W); 24. ab. anticeredueta PLAV. (X-Y): 25. ab. lateseparata PIC (Z); 26. ab. Mariae PODANY (AA); 27. ab. decempunctata OL. (AB-AD); 28. ab. similis PODANY (AE); 29. ab. bisquadristigma PIC (AF); 30. forma typica (AG-AH); 31. ab. valesiana PIC (Al); 32. ab. multipunctata PODANY (AJ); 33. ab. sexpunctata MULS. (AK-AL); 34. ab. anticeundulata PIC (AM); 35. ab. Fauconetti PIC (AN); 36. ab. humerifera REITT. (AO-AP); 37. ab. mediofasciata HEYR. (AQ); 38. ab. Salbachi REITT. (AR); 39. ab. Marani HEYR. (AS) és 40. ab. vesubiensis SCHAEFF. (AT).
A hátulsó lábfej 3. íze csak mintegy a hosszának egyharmadáig kikanyarított. Szárnyfedői kevésbé sűrűn pontozottak, a pontok közterecskéi egészen elmosódottan recézettek, és emiatt felülete fényesebb. Szőrözete sárga, mereven ferdén elálló. Teste karcsúbb , fekete, szárnyfedői sötétebb barnássárgák, fekete foltokkal, illetve harántsávokkal, vagy anélkül; a varrat fekete . 7-12 mm.
Előfordul Európában, a Szovjetunió európai felének középső és déli részén, a Kaukázusban, Kisázsiában és Szíriában. Faunaterületünkön elterjedt, Magyarországon az alacsonyabb hegyvidék és dombvidék lomberdeiben a leggyakoribb cincérfaj. Lárvája lombosfák kérge alatt él, bábozódásra a talajba vonul. A bogarak májustól augusztusig főleg virágokon találhatók - Rajzos virágcincér.
Megjegyzés: A füzetben a faj a Judolia nemhez tartozott. Jelenleg az Pachytodes nembe van besorolva. - szerk.
Változatai:
A szárnyfedők színezete rendkívül változatos, s azokat a és szemlélteti. A változatokat 2 sorozatba oszthatjuk:
A. A szárnyfedők csúcsfoltja fekete, potroha is fekete - Az ide tartozó formák többnyire hegyvidékeinken fordulnak elő
erratica DALM. m. erratica DALM.
1. ab. parumsignata PLAV. (A); 2. ab. trinotata HEYR. (B); 3. ab. volgensis PLAV. (C); 4. ab. kalavritana PIC (D); 5. ab. quinquepunctata REITT. (E); 6. ab. Prokši HEYR. (F); 7. ab. Atanassovi PODANY (G-H); 8. ab. trimaculata VITALE (I-J); 9. ab. septemsignata KÜST. (K); 10. ab. separata PODANY (L); 11. ab. Kulti HEYR. (M-O); 12. ab. obsoleta NIEDL (P); 13. ab. Panini PLAV. (Q); 14. ab. Ragusai PIC (R); 15. ab. bessarabica PIC (S); 16. ab. sicula PIC (T); 17. ab. anticebimaculata HEYR. (U); 18. ab. anticedivisa PIC (V); 19. ab. conjuncta PODANY (W); 20. ab. Pici PLAV. (X, AA-AB); 21. ab. nova PODANY (Y); 22. ab. Niedli PODANY (Z); 23. ab. incerta PODANY (AC); 24. forma typica (AD); 25. ab. italica PIC (AE); 26. ab. serbica PODANY (AF); 27. ab. bohemica HEYR. (AG); 28. ab. Boetcheri PIC (AH); 29. ab. akbesiana PIC (AI); 30. ab. triflava VITALE (AJ); 31. ab. atroapicalis PIC (AK); 32. ab. subapicalis PIC (AL) és 33. ab. aterrima PLAV. (AM).
B. A szárnyfedők csúcsfoltja barna, a potrohvég világosabb . - Ezek a formák főleg xerotherm domboldalakon, valamint az ország déli részén gyakoribbak
erratica DALM. m. erythrura KÜST.
1. ab. russica PIC (A); 2. ab. Rosinae PIC (B); 3. ab. discalis HEYR. (C); 4. ab. parumnotata HEYR. (D-E); 5. ab. parumpunctata PLAV. (F); 6. ab. eibesana PIC (G); 7. ab. vicina HEYR. (H); 8. ab. quinquenotata PLAV. (I); 9. ab. pragensis HEYR. (J); 10. ab. quasiquinquenotata PODANY (K); 11. ab. Roosewelti PODANY (L); 12. ab. novemsignata PODANY (M); 13. ab. macedonica HEYR. (N); 14. ab. Adamovici HEYR. (O); 15. ab. Panini PODANY (P); 16. ab. Heyrovskyi PIC (Q); 17. ab. Pflegeri PODANY (R); 18. ab. anticenotata PIC (S); 19. ab. Elisae PODANY (T); 20. ab. Wadasi JEŠATKÓ (U); 21. forma typica (V); 22. ab. Komáreki PODANY (W): 23. ab. unijuncta PIC (X); 24. ab. hungarica PIC (Y); 25. ab. siciliana HEYR. (Z); 26. ab. rufoapicalis PIC (AA); 27.ab. latenotata HEYR. (AB) és 28. ab. rufonotata PIC (AC).