Testük gyengén kitines, hátrafelé kiszélesedő vagy párhuzamos, megnyúlt, felülete sárgásvörös, fekete foltokkal. Fejük majd olyan széles, mint az előtor háta, szemeik kiugrók, oválisak vagy majdnem kerekdedek, a fejpajzs dudora a csápok töve előtt nem éles, homlokdudoraik domborúak és fényesek. Csápjaik hosszúak és vékonyak, fél testhosszúságúak, vagy még hosszabbak. Az előtor háta négyszögű, elöl nem szegélyezett, oldalai egyenesek, szögleteiben serte áll ki. Szárnyfedőik szélesebbek, mint az előtor háta, a vállbütyök kiálló, a szárnyfedők szegélye lehajló és felülről csak a végén látható. A szárnyfedők mellfedője végig nagyon keskeny és a varratszögletet messze nem éri el, peremszerű. A szárnyfedők felülete szórtan és elmosódottan, rendezetlenül pontozott. Az elülső és középső csípők középen érintkeznek, az elülső csípők ízületi vápái hátul nyitottak. A lábszárak külső oldala lekerekített, a lábfejízek együttes hossza majdnem olyan, mint a lábszáraké, az 1. lábfejíz olyan hosszú, mint a 2. és 3. íz együttvéve. A karmok tövében széles hártyás fog van ().
A nem több mint 30 ismert faját a holarktikus régión kívül egyes fajok Afrikában, Dél-Ázsiában és Dél-Amerikában is képviselik. A palearktikumban 10 faj él, amelyek közül Magyarországon 2 faj és 1 változat fordul elő.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.