Testük zömök és többé-kevésbé hengeres, párhuzamos szélű (♂) vagy hátrafelé gyengén kiszélesedő (♀). A fejpajzs elülső szegélye egyenes vagy gyengén öblös, szögletei lekerekítettek vagy élesek. Szemeik kiugrók, kerekdedek vagy tojás alakúak, a csápok tövénél gyengén kikanyarítottak. Csápjaik rövidek, az 5. íztől kezdve laposak, kiszélesednek, gyengén fűrészesek; 1. ízük széles, a 3. nagyon keskeny és apró. Előtoruk harántos, hátulsó szögletei lekerekítettek, szegélye nem felhajló és nem emelkedik a szárnyfedők szintje fölé. Pajzsocskájuk háromszög alakú, csúcsa a szárnyfedők szintjéből messze kiáll. A szárnyfedőkön éles válldudor van. Lábaik vaskosak, lábszáraik a végük felé kiszélesednek, lábfejízeik rövidek és szélesek, az utolsó előtti íz lebenyei kerekítettek; olykor a lábak vékonyak és az elülső hosszabb, mint a többi (♂), továbbá az 1. lábfejíz valamennyi lábon megnyúlt (). Felületük az előtor háta és szárnyfedők, olykor a fej kivételével is finoman szőrözött.
Eddig közel 200 fajt ismerünk ebből a nemből, amelyek az ausztráliai és a neotropikus tájak kivételével az egész földkerekségen honosak. A palearktikus tájban több mint 80 faj él, s ezek közül a Kárpát-medencében 10 faj és 3 változat honos. A legtöbb faj különböző lomblevelű fákon él.
Az alábbi határozókulcsban szereplő fajokon kívül irodalmi adatok szerint a C. unipunctata Ol. is előfordul Magyarországon. Ez a faj sárga és kékfoltos szárnyfedői, valamint erőteljes pontozása alapján könnyen felismerhető. Tápnövénye a Tamarix. A Kaukázusban, Kisázsiában és Iránban fordul elő, hazai előfordulását kizártnak tartom.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.