Testük keskeny, fejük olyan széles, mint amilyen hosszú, elülső és hátulsó része egyaránt felfújt, szemeik erősen kidomborodók. Előhátuknak elülső és hátulsó részét nyél választja el. A pajzs és az utópajzs ferdén hátrafelé álló tövist visel. A pajzs tüskéje szőrözött. A potroh enyhén tojás alakú, szárnyuk középsejtje kettéosztott. Lábaik és csápjaik megnyúltak, a középső és a hátulsó láb a testnél hosszabb. Toruk, lábaik és csápjaik rendkívül hosszúak, kissé görbült szőrözettel, fejük és potrohúk rövidebb és finomabb szőrözetű. Különösen hátulsó lábaik szőrei hosszúak. A szipóka 1. íze közel háromszor hosszabb a 2.-nál és valamivel hosszabb a 3.-nál. Félfedőjük testükhöz hasonlóan szőrözött, membránjuk szőrtelen. A szárnyjegy keskeny, nem határozottan fejlett ().
5 palearktikus faja közül Európában 1 fordul elő, és ez faunaterületünkön is él.
Az előhát elülső részét nyél választja el a hátulsó résztől (). Testüket - különösen a testfüggelékeket - rendkívül bosszú, túlnyomórészt görbült végű, sűrűn álló szőrök fedik. A középsejt kettéosztott ().
Forrás: Benedek Pál: Fauna Hungariae 94. füzet Poloskák VII. - Heteroptera VII.