Testük megnyúlt, hengeres, a válltól hátrafelé elszűkülő. Fejük zömök, szemeik enyhén domborúak, belül mélyen kimetszettek. Pofáik jól fejlettek, halántékuk olyan széles, mint a nyak, homlokuk a szemek között hátul széles, a csápgödrök előtt keskenyebb, a csápdudorok oldalszegélye lécszerű, középen is van többnyire hosszanti lécekkel határolt kiemelkedése (). Csápjaik rövidek, a 3. íz hosszabb, mint a 4. és 5. Az előtor háta domború, erősen kiszélesedett, oldalt fog vagy dudor nélkül (), felülete finomabban vagy durván ráspolyszerű harántszemcsékkel. Szárnyfedőik a válltól hátrafelé fokozatosan keskenyednek, a végük egyenként lekerekített. A melltő nyúlványa keskeny, de a csípők végéig ér, az elülső csípők hátul kissé nyitottak. A mellközép nyúlványa széles, a vége gyengén kikanyarított. Elülső és középső lábai rövidek, a hátulsók hosszúak, combjaik kissé bunkósak, lábszáraik egyenesek, valamelyest lapítottak. Az elülső és középső lábfejeik szélesek, a hátulsók hosszúak, a hátulsó lábfej 1. íze nagyon karcsú és oldalt lapított, több mint kétszer hosszabb a 2 és 3. íz együttes hosszánál, a 3. íz kissé szélesebb és majd a tövéig kikanyarított.
Ez a nem Dél-Amerika kivételével majd az egész földkerekségen elterjedt, s mintegy 100 faj tartozik ide. A palearktikus régióból több mint 35 fajt ismerünk, amelyek közül faunaterületünkön 5 faj fordul elő.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae