Vörösbarna (♂) vagy szurokbarna (♀) Az előtor háta a ♂ esetében nagyon sűrűn és finoman pontozott, ami miatt fénytelen, a korongon 2 nagy, sötét, egyenlőtlenül és nagyon durván pontozott, sima és fényes folttal, amely legtöbbször bemélyedt. A ♀ tora nagyon durván és egyenlőtlenül ráncolt, fényes, nyoma sincs finom pontozásnak. A szárnyfedők mindkét ivaron elöl fényesebbek, hátrafelé fokozatosan fénytelenek, egyenletesen pontozottak, rajtuk alig lehet hosszanti bordák nyomát kivenni. A ♂ elülső combja sokkal erősebb, durván és élesen szemcsézett. A mellvég a ♂ esetében sűrűn, a ♀-en ritkábban szőrözött, nagyon finoman és sűrűn pontocskázott (). 23-60 mm.
Előfordul Közép- és Dél-Európában, Észak-Afrikában (Algéria), a Szovjetunió európai felében, a Kaukázusban és Szíriában, valamint Irakban. Faunaterületünkön ritka, és csak Nyugat-Magyarországon fordul elő (Kőszegi-hegység, Sopron környéke, Lakompak). Irodalmi adat Kalocsáról is közli, de ott csak behurcolt példányt foghattak. Lárvája () öreg erdeifenyő és lucfenyő törzsében, rönkjében él. A 10–12 cm-re is megnövő lárva a fa belsejében hatalmas vájatokat rág. A bogár július-augusztusban rajzik; nappal elrejtőzik a száraz fák laza kérge alatt, vagy régi járataiban, s csak alkonyatkor repül – Ácscincér
faber L.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae