Szárnyfedői szélesek, erősen boltozottak, igen finoman és elmosódottan pontozottak, fényesek és simák. Nagyobb termetű, általában a 2 mm-t meghaladja. A törzsalak szárnyatlan, válla kerekített és vállbütykei laposak. Az előtor háta oldalt kerekített, igen erősen domború és fényes. Feje, hasoldala és hátulsó combjai fekete színűek. A elülső lábfejének 1. íze olyan széles, mint a lábszár. Utolsó haslemezén középen egy kis dudor van, a vége lapos és a csücskében gödörszerűen bemélyedt. A hímvessző széles, párhuzamos szélű, a vége lekerekítve elszűkül, és kis hegyben végződik (). 1,8—2,2 mm.
Előfordul a palearktikus régió északi felében Angliától Japánig. Magyarországon a hegy- és dombvidéken elterjedt és nem ritka, a szárnyatlan törzsalak azonban ritkább, mint a szárnyas formák. Tápnövényei a Tussilago farfara és különböző Senecio-fajok (= thoracicus All.)
Változatai:
1. Olyan, mint a törzsalak, de szárnyas, válla szélesebb és vállbütykei kiállók. — Gyakori
ab. testis Kolbe
2. Az előtor háta fekete, a szárnyfedők varratsávja szélesebb. — Gyakoribb, mint a törzsalak
ab. paludosus Weise
3. A szárnyfedők oldalszegélye és csúcsszegélye is fekete, varratszegélye széles, előtora ugyancsak fekete. — Ritka, faunaterületünkön eddig csak Erdélyből (Balánbányai hegység: Egyeskő) és a Bánságból (Szörényi-havasok) került elő
[ab. limbalis Kolbe]
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.