A szárnyfedők korongját kétoldalt a tövében a 3. köztér és a varrat között benyomat teszi egyenetlenné; a varrat a pajzsocska mögött kiemelkedő. Pontsorai a varrat felé fokozatosan finomabbak, belső pontsorai a tövük felé nagyon szórtan helyezkednek el. Nagyobb, erősebben domború, szélesebb, rövidebb tojásdad. Színe sárga, szárnyfedőin elmosódott szélű és határozatlan alakú vöröses foltok vannak; az élő példányok aranyosan fénylők. Feje, a melltő, a mellközép és a mellvég részben, valamint a potroh közepe fekete. 4—5 mm; 3,5—4 mm széles.
Előfordul Közép- és Délkelet-Európában, valamint Ázsia északi részében, keleten az Usszuri vidékéig. Magyarországon a homokos területeken, főleg az Alföldön elterjedt, de előfordul a dombvidéken is. Nem gyakori. Tápnövénye a Saponaria officinalis és az Antennaria dioica (XI—VII.) (= splendidula Suffr.)
Változata:
1. A test alsó oldalán csak a feje fekete. — Előfordul a törzsalak közt és nem ritka
ab. ventralis WeiseForrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.