A pajzsocska vége középen kicsípett. A középhát cirpelőfelülete (pars stridens) aszimmetrikusan osztott (2. alnem: Vadonia MULS.). - Teste fekete, szárnyfedői barnás- vagy vörösessárgák, az elülső és középső lábszárak, valamint az elülső lábfejek vörösbarnák, hasa fekete. A felület szőrözete sárgás vagy vörösbarna, hosszú. Az előtor háta durván pontozott, szárnyfedői elöl olyan durván pontozottak, mint az előtor korongja, de ritkásabban, hátrafelé a pontozás fokozatosan finomabb és ugyanakkor ritkább. A hátulsó csípők előtt a mellvégen a hímek esetében 1-1 éles kiemelkedés található, közöttük a mellvég lapos és fényes. 6,5-9 mm.
Előfordul egész Európában és a Földközi-tenger keleti medencéjében. Faunaterületünkön 2 alfaja található. Lárvája tölgyben él, de életmódja még alig ismert. Az imágó főleg cickafarkon, illetve más virágokon, erdőszegélyeken, napsütötte hegy- és domboldalakon található, közönséges - Barnás virágcincér
Megjegyzés: A füzetben a faj a Leptura nemhez tartozott. Jelenleg az Pseudovadonia nembe van besorolva. - szerk.
Változatai:
1. Az előtor hátát hosszú és sugarasan elálló szőrök fedik . A szárnyfedők szőrözete rövid, meglehetősen lesimuló és a tövén sem felálló. - Előfordul Közép-Európában, faunaterületünkön Szlovákiában és Horvátországban. Magyarországi előfordulásával a délnyugati harárszélen számolni lehet
[livida FABR. ssp. livida FABR.]
2. Az előtor hátát hosszú szőrözet borítja, de a szőrözet nem sugarasan elálló, hanem oldalról befelé irányul . A szárnyfedők szőrözete hosszabb és a tövén elálló. Hasa fekete. - Magyarországon általánosan elterjedt. Közönséges. Ez az alfaj Közép-Európa keleti felétől Nyugat-Szibériáig és délen a Balkánon, Kisázsián át Iránig fordul elő
livida FABR. ssp. pecta K. & J. DAN.
3. Olyan, mint az előző. de a nőstények hasa vörösbarna. - Ritka (Tihany)
ah. bicarinata ARN.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae