Agabus paludosus (FABRICIUS, 1801) – Barnaszárnyú gyászcsíkbogár
A test hossza 6,5–8,0 mm, alakja hosszúkás ovális, körvonala többé-kevésbé folytonos. A fej fekete, elülső harmada és az alapján lévő két folt vörösesbarna. A csáp és a tapogatók vöröses-sárgásbarnák. Az előhát sötét szurokbarna vagy fekete, oldalai szélesen vörösesbarnák; elülső éle mentén egy többé-kevésbé folytonos pontsor fut, a hátulsó él mentén található pontsor az oldalakhoz közel szélesen megszakított. Az előhát oldalai gyengén hajlottak, szegélyezettek, a szegély feltűnő, de nem nagyon széles, a hátulsó szögek majdnem derékszögűek. A hátoldal recézete finoman bevésetttt, a sejtek igen kicsik, változó méretűek, közepükön gyakran finom beszúrt pontok vannak. A szárnyfedő barna, alapja és oldalai sárgásbarnák, sorpontjai feltűnők. A hasoldal fekete, a mellfedőperem és a mellfedő sárga, a hátsó csípő közepe és a potroh haslemezeinek hátulsó szegélye vörösesbarna. A combok feketék, a térdek vörösesbarnák. A mellső és középső lábszár és a lábfejek vörösesbarnák, a hátsó lábszár feketék. Az előtori melltőlemez keskenyen hegyes, alig domború, oldalai határozottan szegélyezettek. Az utómell oldalszárnyai igen keskenyek (CS/U=2,7–3,2). A hímek mellső és középső lábának első három lábfejíze gyengén kiszélesedett, a karmok nem módosultak. A pénisz csúcsán egy horog van.
A többi barna szárnyfedőjű, sötét előhátú Agabus-fajtól domború előtori melltőlemeze és előhátának hátulsó éle mentén futó, oldalain szélesen megszakított pontsora alapján különíthető el legegyszerűbben.
Nyugati-palearktikus faj. Megtalálható Európa legnagyobb részén, keleten a Kaukázusig és Nyugat-Szibériáig hatol. Áramló vizek jellemző faja, hazánkban főképp erdős hegy- és dombvidékek iszapos medrű patakjaiban, kis folyóiban él. Néha alföldön is előkerül (ÁDÁM 1993). Forrás: CSABAI Zoltán (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae,
Noteridae, Gyrinidae). — Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 15. köt., Környezetgazdálkodási
Intézet, Budapest, 277 pp.