Combjai teljesen sárgák, vagy csak a legszélső tövük kissé sötétebb. Az előtor háta gyengén fénylő, hátulsó szögletei élesebb tompaszögűek, legnagyobb szélességük a tőszegélyhez közel esik, erősebben domború. Felül halványzöld, a 3—5. köztérben széles ezüstös sáv húzódik, száraz példányai sárgásak; alul fekete, a potroh szegélye nagyon széles sávban sárga. Lábai és csápjai is sárgák. A szárnyfedők pontsorai kevésbé durvák, a 3. és 4. pontsor, valamint a 4. köztér beszúrt pontjai sokkal finomabbak, mint a többi. A fejpajzs barázdái sekélyebbek, a csápok tövénél összefutnak, és maga a fejpajzs hosszúkás háromszögű. 5—6 mm; 3—3,5 mm széles.
Előfordul csaknem az egész palearktikus tájban az Atlanti-partvidéktől Japánig. Magyarországon ritka, eddig csak néhány helyről került elő (Budapest, Pécel, Kalocsa, Kőszeg, Siófok, Bükk hegység stb.). Tápnövényei az Atriplex-, Chenopodium-, Salicornia-, Salsola- és Lychnis-félék közül kerülnek ki, továbbá az Urtica dioica, a Spergula arvensis stb.Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.