Szárnyfedői erősen fénylők, közterei simák, nem recézettek. Pontsorai a tövükig szabályosak, a sorpontok nagyon durvák, közterei alig valamivel szélesebbek, mint a pontok, domborúak. Az előtor háta nagyon durván és sűrűn pontozott, a pontok köze keskenyebb, mint maguk a pontok, elmosódottan recézett, meglehetősen fénylő. Lábai feketék, a combok ércfényűek, a lábszárak és a lábfejízek nagyrészt vörösbarnák. A csáp tőízei alul világosak, gyakran az első 3 íz egészen sárgásvörös. 1,8—2,2 mm.
Előfordul csaknem az egész palearktikus tájban, keleten Japánig. Magyarországon nagyon ritka (Budapest, Dárda, Siófok, Sárospatak, Nyíregyháza). Tápnövényét nem ismerjükForrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.