Nagyobb, megnyúlt tojásdad. A szárnyfedők belső pontsorai kuszáltak, a csúcs előtt is kettőzöttek, közepe előtt a pontsorok nem vehetők ki, mert a közterek pontozása is épp olyan erős. Szárnyfedői jóval szélesebbek, mint az előtor háta. Teste élénkkék színű, feje és az előtor háta fekete, kékes fénnyel. Lábszárai és lábfejízei sárgásvörösek, a karomízek vége fekete. A csáp tőízei részben sárgák. 2,2—3,2 mm.
Euroszibériai faj, nyugaton Franciaországig, északon Skandinávia déli részéig, keleten Szibériáig, délen az Alpok vonalán át a Balkán félszigetig és Kisázsiáig terjedt. Magyarországon főleg a síkság és a dombvidék lakója, mocsaras, lápos helyeken nem ritka. Tápnövényei Carex- és Juncus-félékForrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.