Az előtor háta gömbölyű, tövében a harántbenyomat nem élesen határolt, de pontozva ráncolt, az előtor korongja szórtan és egyenetlenül pontozott (1. alnem: Carilia MULS. = Neogaurotes PODANY). - Teste szurokfekete, potroha vörös, szárnyfedői acélkék, kék vagy zöldeskék színűek. Szárnyfedői durván pontozottak, kevéssé ráncoltak. A homlok közepén vörös folt van . 9-12,2 mm.
Előfordul Észak- és Közép-Európában. Faunaterületünkön a Kárpátokban gyakori, Magyarországon eddig csak Sopronból (Tolvajárok) ismerjük. Lárvája a jegenyefenyő száraz kérge alatt fejlődik olyan helyeken, ahol a fatörzseket jól éri a nap; bábozódni a talajba vonul. A bogarak június-augusztusban rajzanak és főleg ernyősvirágokon gyakoriak (= nigricollis BIELZ)
Megjegyzés: A füzetben a faj a Gaurotes nemhez tartozott. Jelenleg a Carilia nembe van besorolva. - szerk.
Változatai:
1. Szárnyfedői nem zöldeskék vagy kék, hanem ibolyakék színűek. - A törzsfaj között nem ritka
[ab. violacea DE GEER]
2. Szárnyfedői feketéskék vagy fémesfekete színűek. - A törzsfaj között ritka
[ab. vidua MULS.]
3. Az előtor hátán vöröses foltok vannak, különben olyan, mint a törzsfaj. - Nem ritka
[ab. notaticollis PIC]
4. Az előtor háta teljesen vörös, vagy csak a szegélyei feketék. - A törzsalakkal együtt található, de ritka, Dél-Európában gyakoribb
[ab. thalassina SCHRANK]
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae