Az előtor háta keskenyebb, nincs kétszer olyan széles, mint amilyen hosszú, szárnyfedői rövid tojásdadok, vállbütykei kiállók. Szárnyas. Feje fekete vagy barna, az előtor háta barnásvörös, szárnyfedői barnássárgák, a varratsávja keskeny és elmosódott, a combok vége és hasoldala sötét. A ♂ elülső lábfejének 1. íze szélesebb, mint a lábszár vége, és majd kétszer olyan széles, mint a 2. íz. Az utolsó haslemez vége nem benyomott, csak a nyúlvány tövében van egy kis gödröcske. A hímvessző keskeny, töve felé a legszélesebb, a végén enyhe ívben elkeskenyedik és lekerekített hegyben végződik (). 1,5—1,9 mm.
Előfordul csaknem egész Európában, nyugaton Írországig, délen Észak-Spanyolországig, valamint Olaszországig és a Balkán-félszigetig, keleten Turkesztánig. Magyarországon is előfordul, de nagyon ritka. Irodalmi adatok szerint Budapesten, Mezőkovácsházán, Pápán, Magyarkanizsán és a Mecsekben fordul elő. Tápnövényei az Echium vulgare és a Pulmonaria officinalis (= viduus All.)
Változatai:
1. Szárnyatlan, válla keskenyebb és vállbütykei lapítottak. — Magyarországon gyakoribb, mint a törzsalak
ab. monticola Kutsch.
2. Szárnyatlan, az előtor háta barnásfekete, a varratsávja széles és eléri a pajzsocskát, oldalszegélye fekete, a fekete sáv hátrafelé kiszélesedik, de a csúcs előtt hirtelen végződik. — Eddig csak Siófokról került elő
ab. Lichtneckerti Kasz.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.