A szárnyfedők pajzsocska melletti pontsora hosszú, a hátulsó negyedet is eléri. Teste megnyúlt tojásdad alakú és laposabb, kisebb. Fekete, a szárnyfedők vége azonban sárgásbarna, csápjai és lábai sárgák, hátulsó combja sötét. Az előtor háta sűrűn pontozott, tövének hosszanti harántbenyomata egészen elmosódott. 1,5—2 mm.
Előfordul Nyugat- és Közép-Európában, keleten Kisázsiáig és a Kaukázusig, délen Algériáig, északon Közép-Németországig. Magyarországon elterjedt és gyakori. Tápnövényei az Atropa belladonna, a Hyosciamus niger és Lycium-fajok (IV-X.)
Változatai:
1. A szárnyfedők sárga foltja hiányzik. — Ritka (Pápa)
ab. nigritula Weise
2. A szárnyfedők végén és a vállon is van 1—1 sárga folt. — Gyakoribb, mint a törzsalak
ab. quadrimaculata Weise
3. Teste fekete, a szárnyfedők sárgák, varrata és oldalszélei feketék, a varrat sötét sávja középen kiszélesedik. — Ritka (Budapest, Nagyvisnyó, Pilisszentlélek, Siófok)
ab. suturata Heikert.Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.