A csáp 4—5 utolsó íze fekete. A hátulsó comb tövének belső oldala vörös, egyébként fekete. Homlokdudorai egyáltalán nem különültek el a homlok többi részétől, a homlok domborulatába simulnak. Szárnyas, válla széles, vállbütykei erősen kiállnak, felülete sűrűn és erősen, sorokba rendezetten pontozott, pontozása hátul rendezetlen és alig finomabb, mint a középen. Szárnyfedői kevésbé domborúak. A ♂ elülső lábfejének 1. íze sokkal szélesebb, mint a lábszár vége. Utolsó haslemezén középen gyenge él húzódik, sima és fényes, a csücsökben gödörkeszerű bemélyedés van. A hímvessző széles és párhuzamos szélű, a vége fokozatosan ív alakban elkeskenyedik, hegyesszögű (). 2—2,4 mm.
Előfordul Közép- és Dél-Európában, továbbá a Kaukázusban, Kisázsiában és Algériában. Magyarországon inkább a domb- és hegyvidéken elterjedt, a síkságon ritka. Tápnövénye az Echium vulgare
Változata:
1. Az előtor háta és a szárnyfedők egyszínű sárgás vörösbarnák (a teljesen kiszíneződött példányon), egyébként olyan, mint a törzsalak. — Eddig csak a Dunántúlról (Kaposvár) ismeretes
ab. Peregii Kasz.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1967): Levélbogarak Chrysomelidae - Magyarország állatvilága IX. kötet Coleoptera IV. 6 füzet Fauna hungariae 63.