Testük ovális, 3,5-4-szer olyan hosszú, mint az előhát hátulsó részének szélessége (). A potroh alig 2,5-szer hosszabb legnagyobb szélességénél. A paramer olyan, mint , korongja megnyúlt, vékony, hosszanti csatornával
Megjegyzés: A füzetben szereplő 1 faj, a Haloabis sareptanus jelenleg a Nabis genus alatt van, Nabis sareptanus néven. - szerk.
Testük ovális, fejük megnyúlt, szemeik mérsékelten kiállók. Előtoruk olyan hosszú, mint amilyen széles. Potrohuk a közepe mögött a legszélesebb. 1. csápízük valamivel hosszabb, mint összetett szemeik távolsága, a 2. íz több mint kétszer, a 3. másfélszer hosszabb az elsőnél, az utolsó íz hossza közel azonos az előzőével. Az elülső és a középső combok kissé duzzadtak. A paramer jellegzetesen megnyúlt, hosszanti csatornát visel.
3 faja ismeretes Európából és Közép-Ázsiából, illetve Kínából. Tojás alakban telelnek.
Megjegyzés: A füzetben Halonabis néven szerepelt. Az ott lévő faj (sareptanus) jelenleg a Nabis genus alatt van. - szerk.
Megjegyzés: A füzetben szereplő 1 faj, a Haloabis sareptanus jelenleg a Nabis genus alatt van, Nabis sareptanus néven. - szerk.
Forrás: Benedek Pál: Fauna Hungariae 94. füzet Poloskák VII. - Heteroptera VII.
Nabis:
Testük megnyúlt, fejük legalább 2,5-szer, testük 3,5 -7-szer hosszabb, mint amilyen széles. Fejük szemek mögötti része párhuzamos. Előtoruk szélesebb, ugyanolyan hosszú vagy hosszabb, mint amilyen széles. Pajzsuk háromszög alakú. 1. csápízük valamivel hosszabb, ugyanolyan hosszú vagy kevéssel rövidebb az 2.-nál, a 3. íz kevéssel rövidebb, mint a 2., a 4. íz hosszúsága közel ugyanolyan, mint a 3. ízé. A paramer az utolsó potrohszelvény oldalain helyezkedik el (), végét az utolsó connexivum-szelvény rendszerint részben takarja. A paramer változatos alakú, de mindig határozott nyélre és korongrészre különül. Testük néha majdnem csupasz, máskor ritka szőrözet borítja. A teljes szárnyú alak szárnya eléri a potroh végét, sőt néha túlhaladja. A rövid szárnyú alak szárnya majdnem potrohhosszúságú, csak ritkán rövidebb a potroh felénél. A nem fajai közel állanak egymáshoz, a nőstények gyakran nem is különíthetők el, és a hímek is csak paramerjük alapján ismerhetők fel biztosan. Az utóbbi évtized folyamán számos, régebben e nem alnemének tartott taxonról kimutatták, hogy önálló nemek.
Füves helyeken, sűrű kultúrnövény-állományokban és erdei tisztásokon élnek. A hazai fajok egy része erdei állat (brevis SCHOLTZ, rugosus L.), a többi faj nyílt területek lakója. Az utóbbi fajok tömegesen találhatók kultúrterületeinken, ezért a kártevők fontos korlátozói. Áldozataik elsősorban levéltetvek, mezei poloskák és kabócák, de esetenként számos apró termetű rovart, lepkehernyókat, legyeket, hártyásszárnyúakat, valamint rovartojásokat is megtámadnak. Fajai éjszaka is tevékenykednek, a teljes szárnyú állatok repülnek a fényre, öt lárvastádiumuk fejlődik, ezek körülbelül egy hónap alatt alakulnak imágóvá. Évente 1 nemzedékük fejlődik. Imágó alakban telelnek.
Szinte az egész Földön elterjedtek, legtöbb fajuk Eurázsiában él, számos fajuk fordul elő Amerikában, néhány faj Észak-Afrikában és Ausztráliában található. A Palearktikumban több, mint 40 faja és alfaja él, amelyek közül Európában 16, a Kárpát-medencében 5 fajt mutattak ki, és 1 további faj előkerülése várható.
Megjegyzés: A kulcsokban szereplő Dolichonabis, Haloabis és Kalmanius genus alatti fajok jelenleg szintén a Nabis genus alatt vannak. - szerk.
Forrás: Benedek Pál: Fauna Hungariae 94. füzet Poloskák VII. - Heteroptera VII.
Kalmanius:
A potroh hátoldala túlnyomórészt fekete (), a connexivum kivételével csak egy barnásvörös vonallal kettéválasztott középsáv világos. A test alapszíne világos szürkésbarna. A hátoldal széles, fekete sávjai mindig a connexivumhoz simulnak. A fej szemek mögötti része összetartó (), rövidebb a szemek fele hosszúságánál. A pontszemeket viselő dudorok kiterjedtek, egymástól és a fej hátulsó szélétől mért távolságuk átmérőjüknek csak kétszerese. Zömökebb állatok. Tojásaik operculuma feltűnően boltozott, 5 lárvastádiumuk van.
Megjegyzés: A füzetben szereplő 1 faj, a Kalmanius flavomarginatus jelenleg a Nabis genus alatt van, Nabis flavomarginatus néven. - szerk.
Hosszúkás vagy ovális állatok (). Előhátuk 1,1— 1,2-szer szélesebb, mint amilyen bosszú, potrohúk a közepe táján a legszélesebb. Szemeik kiállók, a pontszernek terjedelmes dombocskákon ülnek, amelyek egymástól és a fej hátulsó szélétől átmérőjükkel egyenlő távolságban vannak, a szemektől mért távolságuk átmérőjüknek mintegy kétszerese. Fejüknek szemek- mögötti része rövidebb a szemek hosszúságának a felénél és elszűkül (). Előhátuk széles, trapéz alakú, középső része mérsékelten domború. Az előhát legnagyobb szélessége 2,2—2,4-szer nagyobb az előhát elejének szélességénél és 1,3 — 1,5-ször nagyobb a középső és a hátulsó előhát-rész együttes hosszánál. A pajzs elülső sarkaiban körcikk alakú sima, fénylő, a felület többi részétől elütő mező van. A rövid szárnyú alak gyakori, szárnya legfeljebb a 2. hátlemez közepéig, a ritka teljes szárnyú alaké a potroh végéig ér. A nőstények utolsó hátlemeze több mint kétszer szélesebb, mint amilyen hosszú. Sötét színezetű poloskák, potrohúk hátoldalán csak a connexivum és egy barnásvörös vonal által kettéválasztott keskeny csík világos. A világos mező keskenyebb, mint a connexivumig terjedő sötét sávok, amely utóbbiak mindig a connexivumhoz simulnak. 5 lárvastádiumuk van, tojásuk operculuma feltűnően boltozott.
1 palearktikus és 1 nearktikus faja ismert, amely utóbbit sokáig az előző változatának tartottak. Európában és hazánkban is egy faja fordul elő. A nemet főként biológiai tulajdonságokra és a tojás morfológiai jegyeire alapozva írták le. Nedves, hűvös bitópokban fordulnak elő, hazánk magasságában hegyi, illetve középhegységi fajok. Imágó alakban telelnek.
Megjegyzés: A füzetben szereplő faj, a Kalmanius flavomarginatus jelenleg a Nabis genus alatt van, Nabis flavomarginatus néven. - szerk.
Forrás: Benedek Pál: Fauna Hungariae 94. füzet Poloskák VII. - Heteroptera VII.
Dolichonabis:
A potroh hátoldala túlnyomórészt világos (), a hosszanti világos sávok szélesebbek a feketéknél, az utóbbiak sohasem közelítik meg a connexivumot. A fej szemek mögötti része párhuzamos (), fele olyan hosszú, mint a szemek hossza. A pontszemeket viselő dudorok kisebbek, egymástól és a fej hátulsó szélétől mért távolságuk átmérőjüknek legalább háromszorosa. A tojás operculuma lapos, 4 lárvastádiumuk van.
Megjegyzés: A füzetben szereplő 2 faj, a Dolichonabis lineatus és a Dolichonabis limbatus jelenleg a Nabis genus alatt van, Nabis lineatus, ill. Nabis limbatus néven. - szerk.
Hosszúkás testű állatok, fejük jóval hosszabb, mint amilyen széles. A fej szemek mögötti része párhuzamos vagy igen enyhén szélesedő. A pontszemeket viselő dudorok kicsinyek, egymástól, a szemektől és a fej hátulsó szélétől mért távolságuk átmérőjüknek legalább háromszorosa. Előhátuk néhány teljes szárnyú alak kivételével ugyanolyan széles, néhány teljes szárnyú alaké 1,1-szer szélesebb, mint amilyen hosszú. Az előhát legnagyobb szélessége 1,65-ször, néhány teljes szárnyú alaké 2,1-szer olyan széles, mint az eleje. A pajzs tövénél kétoldalt háromszög alakú, sima, a felület többi részétől elhatárolt, kissé fénylő mező van. A nőstények utolsó hátlemeze kissé hosszabb, vagy ugyanolyan hosszú, mint amilyen széles. A rövid szárnyú alakok gyakoriak, szárnyuk fél potrohhosszúságú. A teljes szárnyú alak ritka, szárnya hosszabb a potrohnál. A potroh hátoldala túlnyomórészt világos, a hosszanti fekete sávok szélessége, igen ritka kivételektől eltekintve, jóval szélesebb, mint a connexivumig terjedő világos sávok. Ha a fekete sávok igen ritkán szélesebbek, akkor sohasem közelítik meg a connexivumot. Alapszínük szalmasárga, 4 lárvastádiumuk fejlődik, tojásuk operculuma a Nabis-nem fajaihoz hasonlóan sík.
A Holarktiszból 10 fajuk ismert. Európában 2 fajuk fordul elő, amelyek egyikét hazánkban is megtalálták, a másik faj előkerülése pedig várható. Párás, hűvös környezetben élő hegyi fajok. Lápok, mocsarak mentén, nedves réteken honosak.
Megjegyzés: A füzetben szereplő 2 faj, a Dolichonabis lineatus és a Dolichonabis limbatus jelenleg a Nabis genus alatt van, Nabis lineatus, ill. Nabis limbatus néven. - szerk.
Forrás: Benedek Pál: Fauna Hungariae 94. füzet Poloskák VII. - Heteroptera VII.